Fi�san bodros haja r�pd�s,
maga h�mes, mint lepke ny�ron;
ha � mondja, a nyers, a d�lyf�s
sz� is kedvess�g, �gy tal�lom.

Kedv�ben j�rni, �, be d�re,
a megszokottat � ut�lja,
k�zb�l kisiklik j�el�re
�s elrep�l, mint kismad�rka.

Bor� sz�ll, alig, hogy der�lt m�g,
makrancos ifju homlok�ra,
a szeme ny�jas, mint der�lt �g,
a sz�ve zord, mint tenger �rja.

Olykor igazs�g sz�l bel�le,
majd meg �lnok lesz sz�ban-tettben,
�rthetetlen minden szesz�lye,
de nem szeretni - lehetetlen.

/Lermontov/